Kép: Eucerin
A bőr hidratálása lehet passzív, közvetlen és aktív hidratálás. Passzív hidratálás esetében a vízvesztés megakadályozásáról van szó; a hámra egy olyan láthatatlan filmréteg kerül, amely tömörítő hatása révén megakadályozza a hám vízvesztését, ugyanakkor a porózus olajvegyület lehetővé teszi a bőr légzését. Közvetlen hidratálás a bőrbe bevitt különböző anyagok segítségével történik, melyek visszatartják a vizet a hámban. Ezek az anyagok egészséges bőrben nagy mennyiségben megtalálhatók (glicerin, fehérjék, karbamid, nátriumsó). Az aktív hidratálás a hámon belüli vízmegkötés módosítását jelenti. A hialuronsav, mukopoliszacharidok elősegítik a vízmegkötést a szövetekben. Egyes hidratáló készítmények újraaktiválják a bőr természetes öntözőcsatornáit az úgynevezett [aquaporin]?okat. A vizes természetű anyagok bejuttatása a bőrbe bonyolult technológiákat kíván, mivel a bőr gátként viselkedik a felszínére kerülő anyagokkal szemben. A bőrfelszínen található úgynevezett [barrier]? (védőgát) egyrészt megakadályozza a víz kijutását a bőrből ugyanakkor gátolja a bőrbe kerülő anyagok felszívódását, ezáltal védi a szervezet belső állandóságát. Mivel a bőrfelszíni védőgát zsíros természetű, a zsírok és olajok – az úgynevezett bőrrokon anyagok – át tudnak rajta hatolni. Ezért a vizes természetű hatóanyagokat zsíros vívőanyagokba kell „csomagolnunk”, hogy a védőgát átengedje. A [liposzóma]? és az ennél is kisebb mikroszóma ilyen csomagocska. A fejlett technológiával készült hidratálók egyszerre többféle módon hatnak: vízvisszatartó hatóanyagokat juttatnak a bőrbe, elősegítik a vízmegkötést a szövetekben ugyanakkor megakadályozzák a hámréteg vízvesztését és akár 12 órán át biztosítják az intenzív hidratálást.