A hámréteg vagy epidermisz a bőr (derma) legfelső rétege, melyet többrétegű, elstarusodó laphám épít fel. A bőr hámrétege alulról fölfelé haladva a következő öt alrétegből épül fel: bazális réteg, tüskés réteg, szemcsés réteg, fénylő réteg, szaruréteg.
A bazális réteg (stratum basale) egysejtsoros hengerhámsejtekből áll, melyek egymással szorosan illeszkednek és hullámvonal mentén kapcsolódnak az irharéteghez. Sejtmagjuk felett találhatók a bőrszínt adó apró pigmentszemcsék, melyek anyaga a melanin nevű fehérje.
A tüskés réteget (stratum spinosum) több setsor köbhámsejt építi fel. Az egymás mellett lazán elhelyezkedő sejteket pozitív töltésű kalcium ionok és negatív ionok kapcsolják össze.
A szemcsés réteg (stratum granulosum) egy sorban elhelyezkedő laphámsejtjeiben a sejtmagok zsugorodottak, kéntartalmú fehérjét - a szaru előanyagát - tartalmaznak.
A fénylő réteg (stratum lucidum) laphámsejtjei sejtmagot nem tartalmaznak. A setek szorosan illeszkednek, bennük eleidin nevű fénytörő anyag található. E réteg polarizált, azaz kifelé negatív töltésű, a szemcsés réteg felé pozitív töltést mutat. Ezáltal a töltéssel rendelkező anyagi részecskéket nem engedi át - gátként ([barrier]?) viselkedik.
A szaruréteg (stratum corneum) több sejtsoros, sejtmag nélküli sejtekből áll, melyek anyaga a külső hatásokkal szemben ellenálló vázfehérje, a kéntartalmú [keratin]?. Különösen a vegyi hatásokkal szemben nyújt védelmet. A keratin hidratált - hidratációját az elszarusodási folyamat során keletkező [vízmegkötő faktor]?oknak köszönheti. A szaruréteg felszínén bőrfelszíni emulzió is található.
