Rúzs története

A rúzs a leggyakrabban használt szépítőszer, amely öt évezredes történetre tekint vissza. Ez az ősi sminkeszköz a babilóniai Ur városából származik. Az ásatások tanúsága szerint az egyiptomi nők már annyira ragaszkodtak kedvenc sminkszerükhöz, hogy még a túlvilágra is több tégellyel vittek magukkal. Kleopátra henna és kármin keverékével színezte a száját. A görög asszonyok és nem ritkán férfiak elegáns rúzsai bíborból és kékszőlő kivonatból készültek. A rúzsokat és szájfényeket nedves fapálcával vitték fel. A római birodalomban szintén a bíborvörös dívott, amihez vörösesbarna okkert, vasércet és gyakran mérgező növényi kivonatot használtak. A XIV. században már általános divattá vált a rúzshasználat, de míg a nők nagy többsége barnásvöröset hordott a felsőbb osztálybeliek élénkrózsaszínt viseltek. A sötét középkorral aztán jó időre feledésbe merült a szépítőszerek használata - aki ilyesmire vetemedett azt hamar a Sátán cinkosának nyilvánították. A sminket I. Erzsébet királyné hozta vissza a divatba, ami aztán a barokk időszakban teljesedett ki. Ekkor a férfiak éppen akkora rúzsfelhasználók voltak, mint a hölgyek. Az 1800-as évektől egészen a XX. század elejéig a festett száj a színészek és az utcalányok kiváltsága lett.  Ekkor már színezett púdert és vajat vagy zsírt használtak a rúzskészítéshez. Az első gépsoron gyártott rúzst Maurice Levy amerikai iparos készítette 1915-ben  - ezzel a nagy tömegek számára is elérhetővé vált az azóta is legnépszerűbb sminkeszköz. Az újkor feministái a szüfrazsettek mind festett ajkakkal emeltek szót a nők jogaiért. 20-as években a filmipar fellendülésével együtt ívelt felfelé a rúzs karrierje. Az első  filmekhez fekete rúzst használtak a sminkesek, mert ez kontrasztosabb volt a fekete-fehér filmkockákon. A korszak rúzsai matt színűek és vastagok, nem volt túl kellemes viselet. A 30-as években megjelenik a szájkontúr ceruza és a rúzsokat parfümillattal látják el. A háború éveiben a rúzs a nők körében a túlélés eszközévé az erkölcsi tartás szimbólumává vált. Az 50-es évek dús ajkú nőideáljai, Marilyn Monroe, Audrey Hepburn világszerte rúzsvásárlásra ösztönözték a nőket. A 60-as évek sminkjét a technikai fejlődés és az űrutazás ihleti - a száj fémesen csillog, de világos, szinte beleolvad az arcba. A következő évtizedek divatirányzata a sötét, feltűnő többnyire lila rúzsszín, mely a punk-korszak fekete rúzsában csúcsosodik ki. A 90-es évek a barna színek évtizede, az új évezred pedig sohasem látott szín-és formaválasztékot kínál: a színtelen ajakbalzsamoktól a csillogó szájfényeken át a bársonyos matt rúzsokig, a csillámrészecskékkel dúsított, fémes fényű rúzsoktól az áttetsző színt adó  folyékony ajakfestékekig, az úgynevezett liptintekig.