Az allergia szó görög eredetű, az allos = más, másként, másféle és az ergom = munka szavakból tevődik össze. Orvosi értelemben azt jelenti, hogy a szervezet természetes védekező rendszere tévesen működik, és részben kicsúszott a szabályozás alól. Az immunrendszer védelmezi szervezetünket a kórokozókkal és a károsító anyagokkal szemben. Az illetéktelen betolakodók ellen antitestek, meglehetősen bonyolult felépítésű fehérjék termelődnek, melyek a behatoló idegen anyagokkal, az antigénekkel összekapcsolódnak, velük együtt kicsapódnak, így téve őket ártalmatlanná. Allergia esetén az immunrendszer nem képes megkülönböztetni a káros vegyületeket az ártalmatlanoktól, a szervezet ártalmatlan anyagok ellen védekezik. Normális esetben éppen elegendő mennyiségű antitest termelődik ahhoz, hogy az antigéneket ártalmatlanítsa, allergia esetén azonban fölöslegben képződnek antitestek. Az allergia kialakulásában egyéni hajlam, a bőr aktuális immunológiai állapota és az adott anyaggal szembeni túlérzékenység játszik szerepet. A kóros védekezés az egész élet folyamán megmarad. A kozmetikumok és hajápoló szerek illetve hajfestékek hatóanyagai általában gyors válaszreakciót váltanak ki, vagyis az allergiás reakció perceken belül, de legfeljebb néhány óra múlva jelentkezik helyi allergia formájában (azon a területen, ahol a bőrrel érintkeznek). A kozmetikai allergiák a bőrön vérbőség, az érfalakon történő savókiáramlás következtében duzzanat, csalánkiütés, illetve fehérvérsejt kivándorlás általi szövetkárosodásként jelentkezhetnek. A szemkörnyéken használt krémek, festékek kötőhártya-gyulladást vagy ödémát okozhatnak. A kiváltó anyagokat nevezzük allergéneknek – ez lehet fehérje, festék, mosószer, illóolaj, virágpor, gyógyszer de lehet fény vagy mechanikai hatás is (például dörzsölés).
