Szócikk változásai

A nap sugarai teszik lehetővé bőrünkben a D-vitamin előállítását, ami elengedhetetlen a kalcium csontokba való beépüléséhez. A napfény hiánya D- vitamin pótlás nélkül csontritkuláshoz vezethet. A D-vitamin szintézishez szükséges napozás időtartama napi 5-10 perc. Ugyanakkor a napsugárzás a bőrre nézve negatív következményekkel is járhat: Az UVB sugarak a felhám megvastagodását, leégést, azaz [bőrgyulladás]t okozhatnak, és minden leégés növeli a [bőrrák] kialakulásának esélyét. Úgynevezett fotoallergiás reakciók is létrejöhetnek: a bőr egyes fényérzékenyítő anyagok (gyógyszerek, parfümök, festékek, növényi kivonatok) hatására túlérzékennyé válhat az UV sugarakkal szemben, gyulladás jöhet létre. A napfény vagy a mesterséges UV lámpák (szolárium, kvarclámpák) által kibocsátott, elsősorban a bőrbe mélyen behatoló UVA sugarak napallergiát és bőröregedést idéznek elő: a [bőr] veszít rugalmasságából, megereszkedik és pigment foltok jelennek meg rajta. Az UV sugárzás bőrre gyakorolt hatásának legsúlyosabb következménye a bőrdaganatok kialakulása. (A rosszindulatú bőrdaganatok az összes daganatos megbetegedés 30%-át, a [melanóma] pedig 2%-át teszi ki.) Fokozott kockázatot jelentenek a leégések, a [szolárium] túlzott használata, a bőrrák előfordulása a családban, a nagyon érzékeny, szeplős és világos bőr. Nagyobb veszélynek van továbbá kitéve, aki több mint 30 különböző méretű, formájú és színű, vagy szabálytalan anyajeggyel rendelkezik, valamint az életkor előrehaladtával is nő a melanóma kialakulásának kockázata. 
Bőrünk természetes védekezőképességgel rendelkezik a napsugárzással szemben. Ha azonban a bőr pigmentáltsága nem elég intenzív, az UV-A és a fokozottan gyulladáskeltő UV-B sugarak elleni védelem tökéletlen, és bekövetkezik a fény provokálta bőrgyulladás, azaz a [napégés]. Ennek elkerülésére lényeges a megfelelő [fényvédelem] alkalmazása. A napfény káros hatásainak veszélye ellen fizikai és kémiai napfényszűrő anyagokat fejlesztettek ki. A széles spektrumú UVA és UVB szűrők mellett fontos kiegészítő védelmet alkalmazni a bőr sejtjeinek szintjén, biológiailag aktív sejtszínű fényvédő hatóanyagok  segítségével. Ez az összetétel megóvja a sejt DNS-t és a létfontosságú sejtalkotókat, emellett serkenti a sejtek természetes védekező reakcióit.

A nap sugarai teszik lehetővé bőrünkben a D-vitamin előállítását, ami elengedhetetlen a kalcium csontokba való beépüléséhez. A napfény hiánya D- vitamin pótlás nélkül csontritkuláshoz vezethet. A D-vitamin szintézishez szükséges napozás időtartama napi 5-10 perc. Ugyanakkor a napsugárzás a bőrre nézve negatív következményekkel is járhat: Az UVB sugarak a felhám megvastagodását, leégést, azaz [bőrgyulladás]t okozhatnak, és minden leégés növeli a [bőrrák] kialakulásának esélyét. Úgynevezett fotoallergiás reakciók is létrejöhetnek: a bőr egyes fényérzékenyítő anyagok (gyógyszerek, parfümök, festékek, növényi kivonatok) hatására túlérzékennyé válhat az UV sugarakkal szemben, gyulladás jöhet létre. A napfény vagy a mesterséges UV lámpák (szolárium, kvarclámpák) által kibocsátott, elsősorban a bőrbe mélyen behatoló UVA sugarak napallergiát és bőröregedést idéznek elő: a [bőr] veszít rugalmasságából, megereszkedik és pigment foltok jelennek meg rajta. Az UV sugárzás bőrre gyakorolt hatásának legsúlyosabb következménye a bőrdaganatok kialakulása. (A rosszindulatú bőrdaganatok az összes daganatos megbetegedés 30%-át, a [melanóma] pedig 2%-át teszi ki.) Fokozott kockázatot jelentenek a leégések, a [szolárium] túlzott használata, a bőrrák előfordulása a családban, a nagyon érzékeny, szeplős és világos bőr. Nagyobb veszélynek van továbbá kitéve, aki több mint 30 különböző méretű, formájú és színű, vagy szabálytalan anyajeggyel rendelkezik, valamint az életkor előrehaladtával is nő a melanóma kialakulásának kockázata. 
Bőrünk természetes védekezőképességgel rendelkezik a napsugárzással szemben. Ha azonban a bőr pigmentáltsága nem elég intenzív, az UV-A és a fokozottan gyulladáskeltő UV-B sugarak elleni védelem tökéletlen, és bekövetkezik a fény provokálta bőrgyulladás, azaz a [napégés]. Ennek elkerülésére lényeges a megfelelő [fényvédelem] alkalmazása. A napfény káros hatásainak veszélye ellen fizikai és kémiai napfényszűrő anyagokat fejlesztettek ki. A széles spektrumú UVA és UVB szűrők mellett fontos kiegészítő védelmet alkalmazni a bőr sejtjeinek szintjén, biológiailag aktív sejtszínű fényvédő hatóanyagok  segítségével. Ez az összetétel megóvja a sejt DNS-t és a létfontosságú sejtalkotókat, emellett serkenti a sejtek természetes védekező reakcióit.